ZICHY KASTÉLY DIVÉNYBEN

Divényben, a Zichy kastély felújított helyiségeiben található Divény Község Történelmének Múzeuma. Divény község történelme, természeti adottságai és egyéb érdekességek tárlatai tekinthetők meg.

Az első tárlat a Zichy család és a kastély történetét mutatja be. A kastély a Zichy család tulajdonába tartozott a 17. század vége óta. További két helyiségben a község történelmének tárlata tekinthető meg az őskortól az újkorig, ugyanis Divény a 18. század elejétől nagyon fontos községnek számított, kisvárossá fejlődött. A múzeum utolsó két tárlata tartalmazza a környező kerületek vadásztrófeáit és Divény régi fényképeit.

SZILASSY KASTÉLY LOSONCON 

 A történelmi épület elnevezése – Szilassy kastély – a korábbi tulajdonosainak vezetéknevéből származik, akik aktívan részt vettek Losonc város képviseletében és fejlődésében társadalmi, egyházi és politikai területeken, mint pl. Szilassy József, Dr. Szilassy Aladár, Dr. Szilassy Béla. 1850 után a kastélyt barokk-klasszikus stílusban átépítették. Hatalmas park ölelte körül a kastélyt, melyből megőrizték a platánfa kertet, ez a város védett természetesen kialakult területe.

KASTÉLY PATAKALJÁN (Podrečany)

 A kastély nemzeti kulturális emlékmű és Patakalja domináns épülete. Ez egy szecessziós építmény, melyet francia későreneszánsz kastélyok ihlettek. A Kuchynka család építette, aki 1850-től Patakalja ingatlan tulajdonosa. A Kuchynka család tagjai sikeres vállalkozók és üvegművek tulajdonosai voltak Szinóbánya (Cinobaňa), Málnapatak (Málinec), Újantalvölgy (Utekáč) településeken. A kastélyt egy park veszi körül, mely természetesen parkosított jellegű nagyon értékes és ritka fákkal. 1992-ig a Nógrádi Múzeum letétjeként szolgált, valamint életének utolsó éveit (2003-2007) töltötte itt a híres szlovák prózaíró, fordító, publicista, gyermek- és ifjúsági irodalom alkotója, a charta 77 aláírója Hana Ponická. Jelenleg a kastély magántulajdonban áll.

BERCHTOLD KASTÉLY 

A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A gróf volt a tulajdonosa a Fülek melletti birtoknak.

A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette. A földszinten látható az eredeti barokk boltozat és fából faragott díszítés. A kastélyhoz tartozó parkot valamikor kerítéssel övezték, melyben szabadon éltek a szarvasok és őzek. A tavacska vizében hattyúk úszkáltak. A park 8,2 ha-on terül el, és 16 értékes, rendkívül különleges, idegen országokból származó fásszárú növények találhatók itt, és egy kisállatkert várja benne a látogatókat.

MADÁCH IMRE KASTÉLY – Alsósztregová

 A 18. században a magyar földesúri család, Madáchék, egy hatalmas angol parkot építettek a rokokó klasszicista stílusú kastély köré Alsósztregován. Jelenleg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának egy részét alkotja. A helyi tárlatok a kiváló magyar költő és drámaíró életét mutatják be-

Legsikeresebb és legismertebb műve Alsósztregova szülöttének Az ember tragédiája című drámai költemény, mely a világirodalom arany alapjának része. Közvetlen műfaji előzménye Goethe Faustja és Milton Elveszett paradicsoma.

Alsóstregova más személyiségekkel is párhuzamba hozható a magyar irodalom nagy alakjai közül, így például megemlíthetjük Bél Mátyást, aki szlovák származású a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője és a helyi iskola tanulója volt.

KÉKKÓ VÁRA 

Kékkő városa felett büszkén áll egy ugyanilyen nevű vár. Ez a vár már sok pusztító háborút megélt, ám nem volt könnyű meghódítani, ahogy ezt a török ostrom legendájában is fennmaradt. A legenda szerint a hitetleneknek hatalmas seregeikkel sem sikerült megtörni a vár falait. A problémájukat 30 ezüst tallér oldotta meg, melyet egy bizonyos kékkői lakosnak ajánlottak.

Az áruló tanácsai szerint az ágyúikat egy közeli dombra állították és szétlőtték a megerősített várfalat, majd felhúzták félholdas zászlóikat. Júdás-hegynek nevezték el a dombot, ahonnan a végzetes lövés érkezett és mai napig így hívják. A középkori Kékkő várából mára már csak romok maradtak.

A vár elülső részében a 18. században építtettek egy  barokk kastélyt, mely 1994 óta ad otthont a Bábművészeti Kultúrák és Játékok Múzeumának. A tárlatok csábítóak, hiszen nem csak a helyi kultúra bábjai találhatóak itt, hanem Tunéziából és Indiából is. A múzeum helyiségeiben A Szlovák Fogorvosok Kamarájának köszönhetően egy Európában is egyedi fogorvosi tárlat tekinthető meg.

Kékkő várában az év folyamán nagyon sok esemény kerül megrendezésre, többek között a Vádásznapok, Gesztenye ünnepség vagy a várnapok.