Az augsburgi evangélikus templom – Losonc

 

1783 május elején tették le a templom alapkövét. Az építkezés 1784. december 1-jén fejeződött be, torony nélkül. 1859-ben a templom felújítása után (1849) újjáépítették, Miks Ferencz és Alk József építészek javaslatai alapján jelenlegi formájára.

A csarnokot félkör alakú oltár zárja le, amelyen Gyurkovits Ferenc Krisztust ábrázolja a Getsemane-kertben. A templom nemzeti kulturális emlékmű. Itt található az evangélikus plébánia épülete is, amely szecessziós stílusban épült.

 

Szűz Mária nevéhez fűzhető római katolikus templom –  Losonc

 

A losonci Szűz Mária látogatásának tiszteletére felszentelt katolikus templom 1783-ban épült, és 1792-ben alakította át a jelenlegi formájába. A losonci Kubínyi tér történelmi központjának része. A templom barokk stílusú, egyhajós építmény sekrestyével és 38,5 m magas toronnyal Losonc egyik legpatinásabb épülete.

A főoltár a 19. század második feléből származik. A belső festményt 2016-ban restaurálták. A templom nemzeti kulturális emlékmű.

 

Losonci református templom

 

A református templom Losonc leglátványosabb építészeti nevezetessége. 1851-1853 között épült, Franz Wieser építész neogótikus stílusú terve alapján került átépítésre az egykori barokk templom. A rekonstrukció során megtalálták az úgynevezett “losonci aranykincs”-et (arany- és ezüst gyűrűk, gombok, vallási láncok, karkötők, csatok vagy csaknem két méter hosszú arany- és ezüstszál csipke gyűjteménye, amely nyilvánvalóan a legrégebbi az egész országban), melyet a a Budapesti Nemzeti Múzeumban tárolnak, néhány tárgy hű másolatát a Losonci Nógrádi Galériában található.

A 19. század második felében, a 80-as években a 64 m magas templomtorony tetejére egy rézből készült kakast helyeztek el, melynek a taréját bearanyozták. Ennek története a templomi dokumentumokban található meg.

A szél irányát jelző forgó kakas az éberség és a körültekintés szimbóluma.

 

Füleki ferences templom

 

A ferences rend munkája már régóta kapcsolódik Fülek történetéhez. A szerzetesek a középkorban itt építették fel az első templomot és kolostort. 1554-ben, amikor a törököknek sikerült elfoglalni a várost az akkor Fülek kastély meghódítása után, a ferencesek kolostor komplexumát átalakították egy iszlám jamiyá (mecset, amelyet időnként az iskolához kapcsoltak).

A 17. században folytatott harcok során teljesen elpusztult. A török ​​végső vereség után a templomot és a kolostort felújították. A gazdag és ritka belsőépítészetű templomot a Szűz Mária Mennybemenetelének szentelték. Manapság a ferences kolostor komplexum Fülek város egyik legszebb kulturális és történelmi emlékműve.

Kékkői templom 

 

A mai neoromán stílusú plébániatemplom, a Páduai Szent Antal temploma, és a kékkői plébánia újabb időkből származik. A templom 1879-ben épült.Ez egy monumentális egyhajós épület, félkör alakú presbiterrel és ötszintes nyugati toronnyal. Kekkőnek 1788- ig nem volt saját lelkésze.

Az istentiszteletekkel a kastély káplánjait bízták meg. Ők nem a kastélyban laktak, hanem a faluban. Ezért kérték az egyházi nemességet, hogy engedjék meg nekik egy kápolna felállítását a faluban. Mindenekelőtt azért, hogy ne kelljen naponta menniük a kastélyba, hogy szentmiséket szolgáltassanak, elsősorban azért, mert így a betegnek nem kell a kastélyba menniük, hogy a részt vehessenek a szentmisén.

Szecessziós templom –  Rárósmúlyad

 

Ez az egyedülálló épület Rárósmúlyad községében található, és valószínűleg az elsőként épült az Osztrák – Magyar Monarchia területén. A szakértők szerint az előregyártott vasbeton tetőszerkezet rendszere legalább húsz évvel felülmúlta a francia és az olasz technológiát a szakrális épületek területén.

A nyolcszögletű templomot nyolc angyal díszíti, és egy helyi legenda szerint mikor a fáradt mesterek az utolsó angyalt húzták fel a kötél elszakadt, és a leeső szobor két embert ölt meg.